1. Fejezet
Az ideji nyár más volt mint a többi. A nagypapámnál töltöm a szünetett. Ő egy menhelyt nyitott a Knabstruppereknek. -Raf édesem gyere a kocsihoz-szólt anyu. -Megyek!-kiátottam levitem a cucom a kocsihoz. A kocsi dombokon ment át és a lovak melegszagaderjengett a levegöben. Hirtelen anya fékezett mert egy deres knabstrupper csiko ugrott ki elénk. -Anya elvihettem a papához?-kérdeztem -Persze-bolintott. Gyalog mentem tovább. -At én nevem Őrangyal-nyihogta a csikó. -Az enyém..... hogyhogy értelek-kérdeztem. -Nem tudom-felelt -Az én nevem Raf-mondtam. Mikor elértünk a nagypapához tárt karokal várt engem és miután elmeséltem hogy holtaláltam a csikót azt mondta hogy ő lesz a én lovam.
2. Fejezet
Mikor reggel beléptem az istáloba Őrangyal teljesen felnőt volt. Felnyergeltem és azonal ki lovagoltunk. A dombokon szinte repültünk. Mikor hazafele ügetünk észrevettem egy égő istálot. Azonal leugrottam a nyeregből és a plusz kantárt amit mindig magamnál hortam. Az égő épületben egy knapi ló ágaskodott fel és cspta le patáit. A félelem látszott a szemén.Miután szerencsésen kihoztam az orrát kesztem simogatni. -Szia! Ne félj én Raf vagyok a barátod, hogy hivnak-súgtam a fülébe. -Démon-felelte. Mikor vissza mentünk a menhelyre azonnal leápoltam a két lovat. Felmentem a szobámba egy nagytelefon könyvel a kezenben elkeztem lapozgatni. Egy névnél leakatam mert rakot személyes infot is. Daniel név melett egy foto volt Démonról és a leirás tökéletesen illet a lóra. Felhivtam. talán 10 perc telt el és Daniel már ott ált az ajtoban, én nyitottam ajtót. Végig mértem a fiut, fekete haj, fekete szem. -Szia! Én Raf vagyok a lovad az istáloban van-montam és elvezettem oda. Oda lépet a lovához -Szia pajtás! Örülök hogy ujra látlak, mi történt?-kérdezte
-Hát azt nem tudom. Éppen etem és hírtelen valaki felgyujtotta az istálomat-nyihogta
-Ez sajnálatos-monta neki
-Te érted amit mond?!-hitetlenketem
-Igen, és ezek szerint te is-mosolygot
-De miért érted őt?-kérdeztem. Erre nem felelt. Őrangyalra néztem és a szemében látszot hogy valamit titkol de milehet az és miért?
3. fejezet
Daniel folyamatosan Démon fülébe mormolt valamit, de hirtelen megszólalt:
-Itt marathat?-kérdezte
-Természetesen-vágtam rá azonnal
Másnap miután rendbe szettem magam és meg is regeliztem azonnal az istáloba mentem nyergelni. Meglepetésemre ott találtam Danielt is.
-Ilyen korán már itt vagy?-kérdeztem
-Démonal ilyenkor lovaglunk ki Te is jössz?-kérdezte
Én bólintpttam. Csodálatos dolgokat láttunk. Egy kis pataknál megpihentünk.
-Tudod azért értjük a lovakat mert.....mert angyalok vagyunk-bögte ki
-Ne hüjéskedj-feleltem
-Őrangyal és Démon is angyal. Mutasátok meg-monta. Őrangyal felágaskodot és hirtelen a lába köré arany szallag került, a farára egy kék csillag, és egy piros szalag aminek a végén arany kövek. Démon is felágaskodott és ő is át alakult. daniel is angyal lett.
-Most te jössz-monta
-Koncentráj erösen és kész-magyarázta
Koncentráltam és én is angyal lettem. Erre lefekütem a fűbe és sírni keztem.